A magyar fokuszemelesek egy minimalista elemzese

A MAGYAR FÓKUSZEMELÉsnT EGY

MrNrMALrsrA

_{nr,nvrzÉ sn}

ì i i i

LrrrÁx

ANrxó

Hll/Holland

Institute of Generative Linguistics Leiden, Hollandia

liptak@ruller.LeidenUniv.nl

A

következókben _{a magyar hosszú fókuszmozgatások minimalista} megközelíté-sét _{próbáljuk nyújtani.r célunk} az, hogy megvizsgáljuk, az esetek minimalista koncep-ciója (az esetek jegyként való értelmezése) szolgálhat-e magyarázattal a fókuszernelés rejtélyes tulajdonságaira, illetve, _{ha szükséges, mennyiben kell módosítanunk a} minima-lista programot, hogy e

jele.ség

_{írrtara magyarâzható legyen.}

_A

_{helyhiány miart}

és a

célnak megfelelóen _{nem szentelünk nagy teret korábbi javaslatok}

bemutatására és érté-kelésére, inkább a _{minimalista programot ,,próbáljuk}

_ki"

_{e helyen. Minimalista elméle_} ten a jelen tárgyalás keretei között

chomsþ

1993-as _,,Minimalist program',-ja _értendö.

A

továbbiakban

a

târgyalás _{a következó menetet követi.}

_Az

_{elsó pontban}

átte-kintjük

milyenek a fókuszemelés tulajdonságai

az

âltalunk _{1996-ban végzetf vizsgëúat} alapján.

A

második pont tömör _{összefoglalás ëú adja a minimalista esetelmélet} lényegé-nek és bemutatja, mit jelent

az

elmélet

a

magyar nyelv sziímára.

A

harmadik pont azt térgyalja, hogy

az

újraegyeztetö fókuszemelés miért

jelent

problémát

a

minimalista esetehnélet számára,

s

itt

kiderüI,

hogy e

probléma _maga

_a

_{minimalista esetelmélet} módosítására ösztönö2.

_A

fókuszemelések tényleges _{elemzését az utolsó két pont} tar-tahnazza. A negyedik pontban azutalószavas expletívumok viselkedését vizsgáljuk meg

a

magyarban, összevetve ezeket

máj

nyelvek expletívumaival. Ennek eredményeire építve pedig javaslatot tesziink a fókuszemelések

_két

fajrâjának elemzésére az ötödik pontban.

tE _cikk

alapját az 1996-ban a JATE Angol Tanszékére benyújott szakdolgozatom képezi. E munka elkészítésében nyújtott segltségéért és sosem szünó lelkesedéséért kÖszönetet mondot Kenesei Istvánnak, aki velem gondolkozott _{mindezeken, s számos javaslatával formálta}

a végleges verziót. A cikk elkészltésében

kaptam még tanácsot Marcel den Dikkentó|, Teun Hoekst¡átóI, és Johan RoorycktóI. A hibák viszont mind enyémek.

A nragyar fókuszemelések egy minirnalista elemzése 9s

Mielótt

részletesebben

is

bernutatnánk a fókuszemelés tulajdonságait, meg kell jegyeznünk, hogy nem tárgya rnostani vizsgálatunknak a fokuszen.reléshez hasonló, de attól mégis sokban eltéró topikemelés.

A

topikernelés több szempontból is szabadabb,

Iritrt

a

fókuszernelés. Végbernehet szabad szintagma értékú rnondatokbóI,

atnirÍ

azt (10) mutada, és _{expletívumokon,,kereszttil" is,} ahogy azt a (11) mondatban látjuk:

( I

0)

A cipójéti nem guggolt le hogy l¡ekösse r, .

(Ì

1)

PétertiAZl'rnondtad hogy meghívod t, .

Épperr ezért jelen tárgyalásunk keretei közöft atopikernelés vizsgâlatâtól és elemzésétól eltel<inttink, további l<utatás szâmtua féhetéve azt.

1.2.

A

fól<uszemelés 1996-os vizsgíùatánah adatai3

Az

alábbiakban az általunk 1996-ban végzett vizsgálat eredrnényeit közöljiik. Ez-ek eltérést rnutatnak

É.

fiss

(1987) rnegállapításaitóI.

A

legfontosabb különbség az accltsativt-tsi expìetívurnrnal

álló

alárendelt rnondatokból

való

rnozgatások során ta-pasztalható esetváltás és úrjraegyeztetés _{opcionalitásában van. Saját vizsgálatunk} ered-nrényei É. t<iss (1987)-es mitvével szemben azt mutatják, hogy ilyenkor az opcionalitás nenr áll fenn.

1.2.1. Accusativusi expletívumokl<al álló nlellékmondatol<

Acctrsativttsi expletívutnokkal

járó

mellékmondatokból beágyazott alany emelé-sekol az alany kötelezó esetváltáson lnegy keresztüI, és ugyancsak kötelezöen egyezik határozottságban a beágyazó igével:

(

l2)

*JÁNOSi lnondtaut hogy ti rnegnyerte a versenyt.

(

l3)

_JÁNOSI

rnondtan.r hogy ti rnegnyerte a versenyt.

(

l4)

*ANNA¡ akarom hogy ti elsó legyen.

( l5

)

ANNÁ!

akarom hogy t, elsö legyen.

(

l6)

*ANNÁT¡ mondott hogy t; eljön.

(11)

ANNÁ!

rnondta hogy t; eljön.

(18)

EGY

FIÚl

monclott hogy ti eljön.

(

l9)

*EGY FIÚTi _{rnondta hogy ti} eljön.

Acctrsativusi expletívurnokkal

járó

rnellékmondatokból beágyazofr lârgy ernelésekor a

mozgatott elem határozottsági újraegyeztetése kötelezö. (Esetváltás

ilyenkor

nyilván soha nern látható):

''A _{vizsgálatLrnk tárgyát képezö beágyazott rnonclatok ntind hogt-} (illeÍvc ha) kötószavas mellék-¡ltoltdatok. Ezen cikkben a'beásv¿ìzott arsurnentális rrolrdat'ternrinus

^lltt eTen ârgluilentumszerenÍi

III(M-94 Lipták Anikó

l.

A

fókuszemelés tulajdonságai 1.1. Általános tulajdonságoh

Fókuszernelés¡ek tel<indük 1É.t<iss (19S7)-t, I(enesei (1994)-f követve) az olyan der-ivációt, nrelyben egy beágyazott argurnentális lnondat2 egy összetevöjét a fórnondati fólcuszpozícióba (FP) emel-¡tik a fèlszínen. Ennek gyakori példája (1) alatt található (a nagybetús szedés a fókuszt

jelöli):

(

l)

PÉTERT, moudtam hogy tr eljön.

E n.rozgatás képviselói a hídigéken

(pl.

akør, szeret(ne), tud, gondol, hisz, mond),

nint

tö ur onclat

i

i géken kereszti.i I történó emelések'

Nern

¡rehet végbe fókuszen'relés nern vonzatértékíi (azaz nem argumentttm) rrrondatokból, mint ahogy ezl (2) is rnutatja:

(2)

*A

_{CIPÓJÉTi guggolt} le hogy bekösse t,.

Az

argu¡rentális rnondatok fókuszemelés nélküli beágyazódása rnindig névlnási utalószavakkal,

ír¡.

expletívumold<al

történik,

melyek

a

förnondatban

állnak, és

ha

strukturális esetet viseluek, elhagyliatók:

(3)

l(étséges volt (az) hogy János eljön-e.

(4)

(Azt) moncltad hogy

lÉfER¡on.

(5)

*(Arrót)

_{beszéltünk hogy} Tibor nagyon sokat dolgozik.

Az

expletívurnok

jelzik

a

beágyazott mondat szintaktikai ftrnkcióját,

mint azt a

(6) nrondatba¡ láthat-iuk, ahol az utalószó a fórnondati fókuszpozícióban áll, arni a beágya-zott rnondatrtak fórnondati fól<usz hatókört biztosít.

(6)

AZT

moncltál< be a rádióban hogy drágább lesz a kenyér.

Az

expletívupok pontos szintaktikai poziciójátval és abeâgyazott mondatl.roz valo

vi-szorryával

a

késóbbiekben (4.1,

4.2.)

tészletesebben

is

foglalkozunk.

Itt

annyit kell

feltétle¡iil

észreveuntink, hogy vizsgálatunk tárgya, a fókuszemelés csak olyan

beágya-zott

arg¡¡1e¡tummondatból meliet végbe. arnely

a

fömondatba accusativttsi vagy rit-kábban

¡ouri¡ativusi

expletívurnokl<al kapcsolódik, illetve, hogy ezek az expletívumok rurozgatás sol'áu soha nerrl lehetnek jelen:

(7)

PÉTERT' rnondtad (+azt) liogy t;jön.

(8)

?JÁNOSI volt (*az) kétséges hogy ti eljön-e.

(9)

xTIBORi _{beszélttinl<} (arról) hogy tinagYon sokat dolgozik.

2A

A

rnagyar fókuszemelések egy minirnalista elemzése 91

I(iemelés adjunì<tum (szabad szintagma éftékú) rnellékmondatból

(31)

*A

_{LECI(ÉT, ulent} haza Péter hogy rnegcsinálja ti

Meg

kell

azonban jegyeznünk, hogy nem taftoznak ebbe a kategóriába azok a

korrstrLrkciók, melyekben

a

fómondat lâtszólag

a

mellékrnondat

egy

argttmetltutnát tartahnazza, mint a következöket példában:

(38)

tr¿ÁRtÁNRt< örülök hogy elment.

(39)

A

futbalisták

A

TALAJRA panaszkodtak hogy elázott.

Ezekben a konstrukciókban ugyanis a fókuszált elem a fömondat argumentuma,

anit

az is rnutat, hogy nerncsak fókLrszpozícióban lelhetó fel:

(40)

Örülök Máriának liogy ehnent.

(41)

A

futbalisták panaszkodtak atalaita hogy elázott. 1.3.

A

fóhuszemelés elemzést váró tulajdonságai

Ami¡t

azt a

(12)-(a0)

mondatok rnutatják, a fókuszernelés grarnmatikus példái két csoportra oszthatók. Az'ûltaegyeztetö fókuszernelések

((12) (23))

azok, arrlelyel(-ben kötelezó fómondati újraegyeztetés történik a lrozgatott elemurel. illetve a lllozga-tott elem kötelezóen accusativusi esetben jelentik meg. Az újraegyezetés nélktili emelé-sek

((2a)-(29))

ezzel szemben nem mutatnak n-rorfológiai egyeztetést, esetváltás sel.t.t történik, ilyenkor a förnondati ige mindig haÍâtozoltragozásít.

A

fentebb bemutatott mondatok kapcsán a következö fö ploblérnákat

kell

rneg-válaszolnunk elernzéstink folyarnán.

i.

Hogyal jölietnek létre a mozgatások, milyen strukturális pozíciókon át való-sulnak meg?

2. Miért lcötelezó a nlozgatott elern esetváltása a

(12)-(i9)

mondatokban? 3. Miért neur lehet jelen expletívurn grammatikus fokuszemelésekben?

4.

lla

nincs sern esetváltással rnozgatott arguurentutl, sem expletívum a tnondat-ban ((24)-(29)), rniért határozott a föige ragozâsa?

Mindezeket

a

kérdéseket a minimalista progralÌ1 eszközfârâval próbáljuk ntajd megválaszolni következó pontokban'

2.

A

fóhuszemelés lépései a fómondatban 2.1.

A mininlalista

program esetelmélete

Chornsky (1993)-as miniu.ralista programja szakít

a

kötés-kormáltyzás elnlélet esetfelfogásával.

A

minimalista plogt'amban az eset tnár l]eln egy vezérlö

fej

által adolt entitás, hanern lexikális jegy, rnelyet a jegyet viselónek ellenóriztetnie

kell

a deriváció

során.

A

struktLrrális esetjegyek ellenörzése funkcionális projekciókon (TP, AgrP) tör-ténil(, irgy, hogy az arguurenttun ezen frázisok specifikáló pozíciójába, az ige pedig a fiázis fejér'e emelkedik a deriváció egy pontján.

A

nominativusi alany a Spec,TP-ben, az accusativnsi tárgy

a

Spec,Agr'"P-ben ellenörizteti esetjegyét.

Az

esetjegyek, mivel Lipták Anikó 96 (20) (21 ) 122) (23 ₎

CSAK

NÉHÁNy

FlÚT, nondtunk hogy rneghívunk ü' sCSAl(

_NÉHÁNy

FIÚT' rnondtuk hogy neghívunk tr'

l(ll(ET¡

mondtál hogy láttál t' ?

8l(ll(ET,

_rnondtad hogl' láttál ti ?

*ANNÁT;

írtál arról hogY láttad ti

*ANNÁRÓL¡ Írtál hogy láttad t'.

Nern struktr"'.ális esetúi arg¡u1entllu1, szabad szintagrna vagy névszói predikátum moz-gatásakor esetváltás es Lt]r.aegyeztetés soha nem forclul

eló. llyen

esetekben

a

föige

rur i rrcl i g határozott ragozásúr :

(24)

LONDONBAi rxondtad hogy rnész ti'

(25)

*LONDONTi rrondtad hogy urész ti'

(ló)

MAi lìlolldtad liogy mész Londonba t¡'

(27)

*MÁT

mondtacl l-rogy I.nész Londonba t¡'

(28)

*ORVOST¡ _akarom liogy Péter t¡ legyeu'

(29)

ORVOS akarour hogy Péter t¡ legyeu'

1.2.2. No¡ninativusi expletívumoktral álló mellél<mondatok

Ar-rotnirrativirsiexpletívtlrlokkalállór¡elléknrondatokbólvalókimozgatások

csal< rrrarginálisnal< fbgaclhatóak el a felmérés alapján. Lehetséges, hogy az ilyen

konst-rLrl<ciók förnonclati pr.diLátun1ui itton vanuak a hídpredikátummá válás felé' rnegítélé- si.il<azor1batlrrlostmégnemegyértelmii.Ezértakésóbbielernzésbenezekl.eklilönos-l<éppen nem támaszkoállotunk,l" óket a teljesség kedvéért itt megemlítiük'

Alanytnozgatásakoraza|anyfötnorrdatiújraegyeztetésenélrányszázalékkalrla-g),obb at'állyban elfogaclott,

uint

az Ú¡raegyeztetést

nelÎ

lrutató deriváció:

(30)

%A

FIÚl(t

lenrrének

jók

ha t¡eljönnének'

(31)

?%A FIÚl(¡ lenne

jó

ha tr el-iönnének'

Bárr.nely, alanytól eltérö összetevó rnozgatásakor esetváltással és irjraegyeztetéssel soha neur találkozunk. Ilyenkor

a

fól.nondat igéje

mindig

egyes szám hafmadik személyü ragozást vesz fel:

(32)

A

FIÚKATI lenne

jó

ha rleghívnánk ti'

(33)

*A FlÚl(i

lennének

jók

ha meghívnánk ti'

irol

MA, lentre

jó

ha niegérkezuétrek a vendégeink t''

1.2.3. Intrerens esetíi expletívurnohkal álló és szabacl szintagma értéltú melléhrnondatoh

Mint

azt (9)-ben már szetnléltettük, ilyen monclatokból nem lehetséges îókttsz-enrelés, sem esetváltással, selrr anélkü1'

I(iemelés inheretls expletívumural álló mellél<nondatból:

98

Lipták Anikó

nem értelmezhetök _{LF-en, elrenórzés során}

elhinnek.

(Az

_{inherens esetekre mindez} azért nem vonatkozik, _{mert azok mozgátsnélküI, helyileg}

ellenórzödnek).

A

strukturáris esetü _{argumentumok kategoriális-, valamint}

szám-, szeméry- és

határozottságjegyei, hasonl óan az esethez, mind rexikai

jegyek.

Ezek eilenörzese _{is az}

AgrP

_{projekciókon történik azzar a különbséggel,}

hogy

eán

jegyek e'enörzés során nem túnnek el, mert LF-en értelmezhetók. Az

Àgrr

_{projekciókai, miver rexikai}

jegyeket _{elrenöriznek,}

L(exìkonhoz)-kapcsolt (L-related) pozrcióknak nevezünk. Ez az elnevezés jelen _{összefüggésben a régi 4-pozlciók}

..gr.i"ìo¡"

minimarista _{keret_} ben, ezért a továbbiakban _{csak egyszerúen}

mint A-pozíciókra fogunk rájuk utalni.

Az

egyeztetó frázisok _{heryét az angol mondat szerkezetéþen a}

(42)

ébramutatja.

(42)

AgrsP

sp"-\Agrs,

Dp egrf\rp

Jotrn¡ sp.l\

r,

AgroP tr Spec

^Agro'

_Agro^vp

sp""^

V'

t¡

VADP

Ioves

his father

szereti

azapját,. ,,János

Az

angor mondat szerkezetében

_az

_{arany mër}

_a

_{ferszínen (pF-en)}

a spec,Tp

iiletve Spec,AgrsP _{pozíciókba emerkedik kategoriális, nominativusi}

és szám-, szeméryjegyeit ellenóriztetni .

A

tërgy _{mindezt LF-en vegzi el, spec,Agrop-be való}

emelkedésser (amit ift nem jelöltünk).

Az

egyeztetö

pozíciók

fertéterezetten _{univerzálisak}

_,

_tehát

_a

magyar mondat szintaktikai _{strukturájában is meg}

_kell

_találnunk

öket, annál is inkább, mert

_a

magyar nyelv _{gazdag eset- és igernorforógiája a kürönbö}

zö

_{szâm-,személy-, és esetjegyek meg_}

létét kétségtelenné teszi.-A

jegyek

megléte pedig a minimalista _{esetfelfogás szerint a} mondat szerkezetében jelenrevö _egyeztetó

_pàzícióka

utal. Más jelenségek yizsgâratâ_ ból Brody (1995) is e mellen foglal állást.

A

két, számunkra fontos egyeztetö pozíció, _{Agrsp és}

_Agrop

_egymáshoz viszo-nyított _{helyzetének megállapításához figyelèmbe}

kell vennünk ezen frázisokés a kötés_

elv

kapcsolatëtt.

_Az

_{egyeztetö pozíciók ugyanis egyben}

az

argu.entumok

olyan LF_ pozíciói is, amiket a _{kötéserv,,rát" (Branigãn e992)).}

_e

_kot¿s]erv

a minimarista prog_ ramban csak LF-en _{érvényesür, és az argumentumok}

ott

elfoglalt helye _{arapján tudja} eldönteni, hogy rnely argumentum köthet _{egy másikat, az argumentumok közti}

vezérlési viszonyok alapján.

A _{rnagyar fokuszemelések egy}

minimalista elemzése

99

A

magyarban _{a referáló kifejezések}

közöft fe'elh etö

_{arany-tárgy aszimmetria}

(pl'

Marácz

_(1989)iór

_{ismert jerensig}

.

i)àunyköti

_{a rárgyar, és}

nem fordírva:

(43)

_{János anyja szereti Jánost.}

(44)

_{Jánost szereti János anyja.}

(45)

*János

szereri János anyjãt.

(46)

*János _anyját

szereti János.

Mindez

a

tnagy'n _{látszólagos rapos szerkezete}

ellenére ugy magyaráz,irató, _{hogy ferté_} telezziJk, a magyarban is, akárcsåk

_u,

_{u[oliun,Agrsp}

dominárja Agrop_r, _{és a kötésvi_} szonyok _{pedig az arany-^grsp-ben,}

atâr{y Agrop-ben

_{eroghttLr_tìîþét}

mutatják. Aminr azt (43)<46) _{rnuratja, u}

_{tãi¿rø"rr*v;;;"ä;i}

i,*r",.,n'.

_az

_{at<tuâ_}

:lå"ïiäñ;"ndet,

ami akkor is isaz,

hau,

urgu-.nrumok a felszínen _{operátorpozí_}

(47)

JÁNOST _{szereri János anyja.}

(48)

*JÁNOS _ANYJÁT

szereti János.

L:XïÍ::,î,ä;'i"i::":.îl:::::

vezérti

az

atanvt'mégsem _köti

_a^.rven

esetben

ráncukr.g'ugu,uuu^"::':ffi

_{J:äi:iîi:i#il,f*,ä:;:ir"Jil:rïîU*l}

gasabb _{A-pozíció az} ala,ny

.s.zármára Spec,Agrsp, a

tárgy

számáraSpec,Agrop.

Ezen v izs garat

_{ary y}

^:eh!Lt

ferraþihatj

uk, ho gv

_{m'ven t}

_i-rärcu.¿n

dor gozik

äií*t"toï."

kötéselv' _A

_(4s)

_{abra a}

_{(it)rnonou, a"riua"ii¡anuLì,irtårt¿t}

mutarja.

"l\.,

_FA

szeretir Jánosi AgrsP Agrs' Asrop

--"\

János

anyját¡

-Ag.o'

tk

-VP

ti

V

.^.

tr

t¡

2.2. Egyeztetó pozíciók _{és a kötéselv a fókuszemelésben}

A

minimalista eseterméret _{áttekintése utën nézzük,mit}

jerent

_{mindeza fokusz_} emelés szempontjábó1.

Fókuszemerés során morfológiailag

_látszik,

_{hogy azemelt}

arany köterezóen _{ac_}

100 Lipták Anikó

lrogy jelentse, hogy ezek az elemek útjuk során megállnak a fómondati tírgyegyeztetö pozícióban, Spec,AgroP-ben. Mindemellett a pronominális kötési tulajdonságok is ezt igazolják. Figyeljük rrreg a következö mondatpárokat:

(50)

AZT

mondta pro¡ hogy Orjön el.

(51)

*ÓTi mondtaproi hogy ti eljön.

(52)

AZT mondta proi hogy ÓT, hívták meg.

(53)

*ÓTr mondta proi hogy rneghívták ti.

Ha nem történik mozgatás ((50) és (52)), a fómondat névmási alanya koreferens lehet a

beâgyazolt mondat alanyâval, ahogy ezt a kötéselv B ponda megengedi, hiszen mindkét névrnás szabad a saját kormányzokafegóriâjëtban. Mozgatás esetén ((51) és (53)) min-dez rnegszúnik, a névmások nem lehetnek koreferensek, akárcsak amikor mindkét név-más egy ige argumentuma:

(54)

xÓT' _{látta ói.}

I(oreferencia csak úgy lehetséges, ha a mozgatott ÓT megáll egy mátrix A-pozícióban, és az

LF

ezt

a

poziciójâl lëúja, amikor a kötésviszonyokat kiszámítja (rekonstrukció).

Mivel

a rekonstrukció mindig a legmagasabb A-pozícióig viszi vissza a mozgatott ele-rnet (2.1.pont), ez azA-pozíció (51) és (53)-ban a fömondati spec,AgroP pozíció, amit tehát a mozgatott elem már a PF elérése elött egyszer elfoglal. Ez az érvelés igaz mind a

mozgatott alany ((51)), mind a mozgatott tárgy ((53)) esetére.

Itt rneg kell jegyeznünk, hogy a koreferencia képtelensége (51) és (53)-ban nem az erós keresztezés (Strong Crossover) eredménye.

Ez

abból látszik, hogy

ha

nem történik esetváltás,

a

koreferencia rnegengedetté

válik,

ami kizârja, hogy az erös keresztezés okozza (5

l)

és

(53)

agrammatikalitását, hiszen nem a mozgatott elem operátor volta dönti el a koreferenciát:

(55)

BENNEI akarja proi hogy megbízzunk t¡ ?

A

morfológiai bizonyítékok mellett tehát

a

pronominális kötési tulajdonságok

is

azt bizonyítják, hogy a strukturális esetü argumentumok fókuszemelése az (56)-ban muta-tott lépéseket teszi meg a fömondatban:

(56)

[Fp XPr

(V)

[ ee.pti(V)

[u' (V)

[.'

... t'

'..]lll

Ezek tehát a fomondatban egy A-lépést (AgroP) és egy nem-A-lépést (FP) tesznek meg. A nem strukturális esetú frázisok pedig a következó módon mozognak:

(57)

[Fp XPi

(V) [u'(V)

[.0

..'t'

".]ll

Ezek a fómondatban csak egy nem-A-pozíciót foglalnak el, a fókuszpozíciót.

3. Az esetváltás

problematikája

3.1. Kettós esetjegyek?

Bemutatván,

hogy a

strukturális esetú argumentumok mozgatâsa

a

fomondat igéjével való egyeztetéssel

jár

a mátrix AgroP-ben, máris problémába ütközünk.

Mivel

a

beâgyazolt ige személy-, szám-, és esetjegye

is

ellenörzésre

kell,

hogy kerüljön, a

mozgatott elemnek két esetjeggyel kell rendelkeznie.

Vegyük példának a bonyolultabb esetet, a mozgatolt alanyok esetét. Példamon-datunk a fentebbi (17) lesz:

(58)

ANNÁ!

mondta hogy tieljön.

A

mellék- illetve fómondatban ellenörzött jegyeket (59)-ben tüntettük fel:

(59)

_["

ANNÁT'

mondta _{[ng.p tr}

(V)

[vr pro

(V)

[co hogy

Is-r

trjtin ]lll1

+F

+F

(+2sg)

(+2sg)

+3sg+3sg (+nom)

(+nom)

+nom +nom +hat +hat

+acc +acc

igy tehát amozgatott elem sorra ellenórzi 3sg, nominativusi, határozottság, és

accusati-vusi jegyeit.

Ez

azonban

tiltott

a

minimalista elmélet szerint,

mert sérti az

Onzés (Greed) elvét, mely azt mondja

ki,

hogy minden elem csak saját jegyeinek ellenórzése végett mozoghat. Ha már egy esetjegyet ellenórzött az illetö elem, akkor a láthatósági

feltételt (Visibility)

teljesítette,

további

esetellenórzésre tehát nincs szüksége. Ezzel szernben példánkban egy elem két esetjegyet is ellenórizhet.

Mozgatott tárgy esetén

a

kétszeres határozottságiegy-ellenorzés

is

fennáll, ez azonban nem baj, hiszen ezen

jegy

LF-en látható kell hogy legyen, mert értelmezhetó, teháú ez nem kerül törlésre ellenörzéskor.

Az

esetjegyekböl azonban,

mivel

ezek értel-mezhetetlenek, többet

kell

feltételeznünk. Hogy ezt megengedjük, vagy módosítani

kell

a

rninimalista programot (érvényteleníteni

az

Önzés

elvét),

vagy

meg

kell

próbálni bebizonyítani, hogy valójában nern történik kétszeres esetellenórzés.

Mivel az

elöbbi rnegoldás kevésbé megszorított és ezért kevésbé kívánatos, ezért

a

másodikkal kell elöször próbálkoznunk.

3.2. Üresope r átor -mozgatás

A

kétszeres esetadást csak

úgy

lehet elkerülni, ha

két

láncot tételezünk

fel

a

mozgatásban : az egy

ik

lánc a beâgyazott mondatban tartalmazza a nominativusi esetet, és a személy-, szâmjegyeket, a másik a fómondatban az accusativusi esetet, és a hatá-rozottsági jegyet. Az alsó lánc feje ez esetben üres operátor kell, hogy legyen, ami

köti

a láncában lévö többi üres változót:

A

magyar fókuszemelések egy minimalista elemzése 101

2.\ânc

(60)

_{[r' A}

NNÁT¡mondta Ieg,or [ve lcr OPi hogy [ tu,.p.ti w

j,jtin

]llll

102

Lipták Anikó

Ezen tiresoperâtor-mozgatás

_a

_{kötési tulajdonságokat}

is

megm agyaráznír

(50)_(53)),

ugyanis az elismerten _{üresoperátor-mozgatánt tartarmazó szerkezeiek,}

mint

pl.

a para_ zita úr konstrukciók is, a _{mozgatott elem fomondatbeli kötéséröl tanúskodnak:}

(6 I

)

*(Which _{books about herselfl¡ did}

John file t¡ _{[Op¡ before Mary read t¡] ?}

mely róla-FEM szóló könyveket teft el János mielótt Mari _{elålvasott volna}

(62)

ór, mondta _{proi [op¡ hogy t¡}

_el;ön].

(chomsþ

1986) Azonban van két súlyos érv

a

fokuszemelésekben _{feltételezett}

üresoperátor- mozgatás ellen.

A

következö alpont _{ezeket rnutatja be.}

3.3. Érveh _{az üresoperá tor_mozgatás ellen} 3.3.

l.

Átnemjárhatóság

Az elsó érv az üres operátorok _{erlen az átnemjárható.sríg (opacitás) jerensége.}

A

valódi üres _{operátorok, mint a következö mondatokban}

is, áthatolhatatla nnâ teszik azt a

rnondatrészt, ameryben elófordulnak, _{így azokbóltovábbi}

kiemelés már nem lehetséges. Figyeljük rneg a következö _mondatokat!

I(iernelés infinitívuszos _{szabadon csatolt mondatokból:}

(63)

_{Keresek egy szerelót [Op¡ t¡ a mosogatót megiavítani].}

(64)

*Mitj

_{keresel egy szerelót}

[Opit¡t¡ megiavÍtani]? I(iemelés infinitívuszos _{argurnentális mondatokból}

:

(65)

Felkértem _{Jánost [OPr ti a szerepet eljátszaniazoperában].}

(66)

*Hol

_{kérred fel Jánosr}

[Opi

t

a szereplt eljátszani t¡ _]?

P arazita _{úr konstrukc iók:}

lø17

Kiket¡ dicsérrél tj [Opj mielött megkértél volna t¡ a rnunkára]?

(68)

_{xKiketr mirer dicséftél tr}

[Opj mielött megkérrél volna t¡ h]? Anrint _{azt a fentebbi mondatok mutatják, az}

üres operátor szigetté vârtoztatja mé,g az argumentális mondatot is (66).

A

mi

fókuszerneréses pérdáinkban azonban többszörös _{extrakció nem teszi a} rnondatokat élesen agrarnrnatikussá, ezek a rnondatok legfeljebb csak gyengék:

: I I : I I

%Kiketihova¡ _{mondrad hogy küldtél ti tj?} %Kiket¡ _{hova; mondrál hogy küldtél tr}

r¡?

YoKiket¡ hova¡ _{mondtál hogy t¡ mennek t,?}

Ha valóban üres _{operátoros szerkezetekkel lenne dolgunk, ekkora grammatikalitásbeli} különbséget nern kapnánk.

(6e) (10) (7 1)

A _{magyar fókuszemelések egy minimalista}

elemzése

(72)

_['.

ANNÁTimondta _{hg-n ti lvp lcp OP¡hogy}

I

ag^e ti vr ti

3.3.2. Théta-jetötés

A

másik ellenérv az üres _{operátorok elren a (60)-ban feltéterezett láncok} théta_ jelölésében

_rejlik.

_vizsgáfjuk

meg, hogy a (60)-ban _{ferrérerezen ráncok renderkeznek_e} egyáltalán _{théta-szereppel. Nyilvánvalo,}

hogy

a

mozgatott argumentum

_a

_beágyazott mondat igéjétól kapja théta-szerepét.

_Az

_l.

_rlnctehár

_jól

form¿It, mert théra-po ziciót és

esetet is tartalmaz.

_A

felsö ráncban viszont _{nincsen théta-szerep, hiszen a fomondati} ige nem tud ilyet adni amozgatottelemnek:

103

jonlllll

2.lánc

théta-szerep _{nélküli (???)}

l.

lânc théta-szerepü

Bár az

erméleti megfontorások (72)-re _{vezetnek, mégis bizonyítható,}

hogy a

mátrix fókuszba emelt argumentumok _{varódi argumentumként viselkednek.}

Tóth (1995) meg_ figyelése szerint argumentumok _{átívehJtnek nem-A-pozíciók ftir,ott}

(mint

amiryen a Neg-frázis), míg adjunktumok _nem:

(73)

_{JÁNOSTT nem akarom hogy t,jojj<in.}

(74)

MOZIBA¡nem _akarom

_f,"gy¡a""t

t

kéthetente.

(75)

*KÉTHETENTE¡

nem akaÀm

_hågv¡øunt

_mozibat¡

.

Rizzi (199r)

mindezt

azzal

magyarázza, _bogy

_az

_{argumentumok théta-szerepüknél} fogva referenciális viszonyt tudnak fenntartani u nyornuL=kul,

_{.re.t kJp.s"k}

_átívelni

nem argumentumpozíciók

_förött

_is,

_{nem sértve}

a

viszonylagos _minimarit

_ás

_ervét.

_Az

adjunktumok _{erre nem képesek, mivel}

théta_szerepük nincs.

A

_{részleteket felretéve, üresoperátor- mozgatâs esetén nehezen}

tudj uk biztosítani, hogy a felsó láncban _{révó argumentum trréta-szerepet kaphass}

on. Azegyetren mód

e*e

az lehet, hogy fertesszük, _{az alsó lánc,}

_mint

_{predikátum adja}

a

benne szerepró théta_ szerepet a felsó _{láncnak, a tough-mozgatások}

mintáj ára, ahogyantulryrt.n

_(lggg)

_{áilí_} totta a magyar fókuszemeléseknek _{megfeleló euechua}

monda¡okra:

(76)

_{[sru,JÁNOSq mondtam t¡}

[rnro Op ihogy ri

eljön]l

A

(76)-ban _{leírt szerkezet feltételezése}

nem ütközik akadályba _{oryan beágyazott mon_} datoknáI, ahol az i.ires operátoros _{összetevó nem argumentum,}

mint

pérdául

_a

tough_ mozgatásoknál (Mulder és _{den Dikke n (1992)) :}

(77)

John

is

_{[¡p Op¡ rough to please t¡]} János

(van)

_{nehéz kedvére tenni} ,,Jánosnak nehéz a kedvére tenni.,,

Ilyen mondatokban abeáryyazott _{mellékmondati lánc az}

_Ap

_specifikár6

pozíciójában található üres operátor jelenléte _{következtében várik predikatívvá,}

Lipták Anikó 104

A

magyar

beâgyazottmondatok azonban

ezt

nem tudják megtenni'

mert ezek

már maguk is

theta-szerloo,"r.*

.rr.entalis-

mondatrészek'

am\ kizátja, hogy

predi-katívként is tudnának

uiråt"¿ni. snnek

alirtâmasztáfjára csak

utalok Heycock (1991) és

^oLf,r,"i"

( 1 99 5 _{) predikációról} szóló múveire'

Beláthatjuk

'"h;;,

;;;

"'

üres ope.rátoros szerkezetek feltevése

nem

vezet eredményre, mert sem

az

Íríiárhatósëtgtlnvét, sem a

théta-szerepek problémáját nem

il;ä

ílletve ezekról heþtelen következtetéseket sugall'

Ezek után

*"r;"ü;;';dnünk

a

minimalista program módosítását' azaz azr'

hogy azönzés elvét

*ø-t,r,it,

meg kell engeJnunt<,

hojy

többszörös esetjegyeket is

hordozhasson.r,

u'ru'i"*u*' toi

Lzal

¿r íel'hogy

azÖnzés

helyett egy "felvilágo-sulr önérdek,,

("nrignt"n"i

self-interest) etvet ¿tiiturü

fel

a nyelvtanunkban'

Mint

majd azt az 5.pontban

ræ.irt,ït"uuszoros

esetjeevek azért

kellenek, hogy a teljes deriváció

sikeres legyen,

tr,

_"

*îãã

Jem "önzetlen" érdeke

is a többszörös esetjegyek

hordozá-sa. Más

jelenségek

ii'Jr^'^**iu:,.1t -

i¡"uu

minimalista prosram

(Chomsþ

1995) is ezt

tekinti a'Onte'helyett

felátlítandó elvnek'

A

szám, személy'

határozottságj"gy'ttt nem kell

többszörösen jelenlevónek feltételeznünk,

mert

amint mondtuk

_^ar,

")-"v.

¿rtelmezhetoek lévén nem túnnek el

ellenórzéskor,Esetjegyekbölazonban'mivelezekeltúnnek,többetismegkellenge-.

dünk egy

u.gu*"nto;á".

i*"0

a figyelembeu¿t"r¿u"r

elemezziik majd a

fókuszemelé-seket az ötödik Pontban'

vaslatot is felvetett

4. Az expletívumok szerepe a fókuszemelésben

4.1. l¡zexpletívumokról

általában

Az

utalószóként használt expletívumok

Chomsþ

(1986)-os definíciója szerint olyan névmási elemek,

;.tr*

lÁNCUun

állnak egy beágyazott-mondattal'

mellyel közös indexet viselnek.

irrl*rr"r.oük

nincs (a velük

lÁNCUan

iilo

beâgyazott mon-dat hordozza azt), esetUkviszont kell' hogy legyen

(mert a velUk LÁNCban álló mondat

nem tudja hordozni

"r,

fSì"*"iitf

q8f

_ll.

iraini,nalista keretben az expletívumok a mon-dat hetyen hsrdozzák

_"ì;;

_";"ì-

és

phi-

és határozottságiegyeit' valójában

tehát egy

expletívum nem más,

;l;;

_"'y

;"gyhàr*-'

*tif

ìon'titãi

iestet

ölt'

Kenesei (1994) elemzése rámutatott, hogy a magyarban

u,

"*pi.,i*.

ok

abeâgyazott mondat funkció-jának megfeletO neryen"átmuf

iiOturr,

topik

fr"ftrOU*,,

és

ã

mondat helyett annak

iutonuti'o¡"gv;'$iff};ö

bekezdésben lárni fosiuk, az expletíwmok szerepének

és

szerkezetben elfoglalt helyének megítélése

"^"uä

ezenkívtil többféle megoldási

ja-4.2.

l¡zexpletívumok a fókuszemelésben

Mint

azt

mâr azelsö pontban megf,rgyeltük' a strukturális esetú

expletíwmok grammatikus

ror<uszemeiåäiÏäî,:f:f

_{rul;, ll,'*:lt',,;',1ö;:ojl:'ilTì:X}

105 A magyar fókuszemelések egy minirnalista elemzése

A

strukturális esetú expletívumok fókuszemelésben

betöltött

hiánya

É'

t<iss

(198?)

szerint

abból ered,

någy

a'

utalószavas expletívumok

a

mélyszerkezetben kornplex NP-k fejei:

(7S)

Hallottam azthogY Jánosjön'

-zve-

--..

pro

v-v-

)*t-.-hallottam

NP

azt

(8 1) Vy'ati betreurde

(*het)jij

dat

hij

gezegd had ti ?

Mit

bántál meg (*azt) hogy ó mondott?

(82) Ik haat *(het) dat Jan ziek is. Utálom azt hogY János beteg'

Ãbeâgyazottmondatcsakakkorviselkedikargumentumkénf'(azazakkorátjárható

csak), ha nincsen a fömondatban expletívum, uugyi, ezen elemzés a.lap¡ân referenciális utalószó. Ha ilyen utalószó van

jelån

a mondatban, akkor az viselkedik argumentum-ként.

Azt'hogya(8l).benbemutatottpéldábanazaccusativusiexpletívumvalódiar-gumentum, más tulajdonsagai is Uizonyitjat- (hasonlóan az angolhoz' némethez)'

Bizonyítja

"rt

ui,hîgy

"r"n

nyeivekben az expletívumok

jelenléte a föige

sze-lekciós

tulajdonságaini

i,

ã'niggueoy..

A fóigék

faktivitásuknak megfelóen követel-ngk meg vagy faszítanak expletívumokat:

CP hogy Jánosjön

Mivelkomplexfönévicsoportokbólpediglehetetlenakiemelés,ezértgrammatikus

fókuszemelésbenazexpletívumoksohasemlehetnekjelen.

Ezazonbanhelytelenelemzésnekbizonyul'hafrgyelembevesszükazt'hogya

fömondatiigéksokstrukturálisesetúexpletíwmmalbeá4yazottmellékmondatotCP-kéntszelektálnak,snemNP-ként,amintu'ttullt¡sugallja(Kenesei(199a)):

(1g)

Azt mondtad hogy mindenki

itt

lesz'

(80)

*Mindenki ittlétét mondtad'

Egymásikmegközelítésszerint(Bennis(19s6)ésly'rarírc2(l9s9)strukturálisesetúex-

pletívumokazértnemlehetnekjelenfókuszemelésesmondatokban,merthaazexpletí-vumjelenvanamondatbu,',ukko.azkapjamegabeágyazottmondatpropozícionális

théta-szerepé

t

(azaz

u,gu***tt¿nt

visettceditt;'

tig

a

beâgyazoÍt mondat mellette már csak mint

adjunkt,ir

ru¿ megjelenni théta-szerep hiányában' Adjunktumokból

való kirnozgatás pedig (a komplex NP-khez hasonlóan)' lehetetlen'

Hogy ezu

j.l,o'Jg

"tmcsak a magyarban található

meg' annak bemutatására egy

A magyar fókuszemelések egy minimalista elemzése 107

rix

ige

cP-t

szelektáI, mint argumentumot, akkor esetadó képességgel

is

rendelkezik,

rnelyabbannyilvánulmeg,hogyegyAgroPvagyAgrsPprojekcióisbeépülafómondat

szerkezetébe, amelyen valamely összetevónek esetet

kell

a deriváció során ellenörizni' A jelöletlen esetben ez az összetevó egy, abeâgyazoft mondattal összeindexelt

nomina-tivusi

vagy accusativusi expletlvum, mely specifikáló-fej viszonyban

állítja fel

az ösz-szeindexelési relációt a mondat fejével:

(87)

Hallottam azthogy Jánosjön.

\/D

-/"'\-..

pro

_{_/V}

V

Cpil

hallottam

DPi

-¿C

azt

C;

hogy IP János

jön

A(87)szerkezetfeltételezésenemütközikakadálybaamagyarban,mertazexpletíwm formailag mutató névmás, a mutató névmások pedig szabolcsi (1992) szerint a spec,DP pozícóban ülnek. Ha a mondatbevezetós csoport, a

cP

és a DP közti hasonlóságokra gondolunk, az expletívum ilyeténképpen való elhelyezése kézenfekvö.

A

Spec'cP pozí-ãiot egyébként sem foglalja el kanonikusan semmi a magyarban. }y',.égaz olyan, Kenesei

(tgg4t

szerint balra,

a

spec,cp-be történó kimozgatások,

mint,a

következö mondat,

sem j elentenek ellenPéldát:

(8S)

Pétert¡ ha látod ti , beszélj vele!

Ilyen

mozgatások ugyanis csak szabad kategóriájú mondtatokból mehetnek végbe, s tlem azáltalunk vizsgált argumentum mondatokból:

(89)

*Mondom _{Pétert¡hogy} láttam ti'

A

(87)-es szerkezeltehát elfogadhat6

azexpletíwmok

szârmazësi helyét mutató ,,mély-szerkezetként,,.

A

Spec,CP pÀzícióból az expletívum a deriváció során kimozdul

lega-

108

AZT

¡ rnondtadk

--v<

V

cP-..

ti

V'

V

jön

Az

expletívum így tehát abeâgyazottmondat,,helyett" ellenörzi annak eset-,

phi-,

és

esetleges fokuszjegyeit, ami gazdaságosabb megoldás, mintha a mondat maga ellenö-rizné ezenjegyeket, a fömondatba emelkedéssel . Ez alól egy kivétel van, a nem struk-turális esetti összetevök fókuszemelése:

itt

a mondat maga hordozza és ellenörzi jegyeit, mert az expletívumok a szerkezetben a Spec,CP pozíció betöltöttsége miatt nem lehet-nek jelen. Ennek kifejtése az utolsó pont témája.

5.

A

fókuszemelések elemzése

5.1.

A

fóhuszemelés lépései, az expletívumok hiánya

Mint azt

mër

a 3.

pontban megállapítottuk, az íjraegyeztetö fókuszemelés az

alábbi

lépéseket

teszi

a

mondat szerkezetében (mozgatott nominativusi összetevóre vizsgálva):

(el)

t¡p ANNÁTi mondta [.qg,op t¡ lvp lcr (?) hogy I ag^r ti vr

tijön]]]]]

A

rnozgatás hajtóereje minden fókuszemelésnél a mozgatott összetevön lévö fókuszjegy ellenörzése, amit a mátrix fókuszpozlcióban

kell

megtenni (hatókör felvétele érdeké-ben).

A

mozgatâst tehát a mozgatott elemen jelenlevó fókuszjegy hajtja.a

A

(91)-ben

jelölt

nyornokról már bebizonyítottuk a 3. pontban, hogy létjogosultak a

fenti

szerke-zetben.

A

kérdés most az, hogy mi történik abeâgyazolt mondat hatërán. Ahogyan azt

aJelen _{tárgyalás szernpontjából csak érintóleges kérdés, hogy a derivációt hajtó fókuszjegyet hol és}

hogyan kapja meg az illetó elem. A fókuszjegy sok tekintetben hasonló a kérdöszavak (wh) _legyéhez (lisd

Brody 1995). Mlg azonban a kérdószavak jegye nyilvánvalóan szorosan vett lexikális jegy, azaz Észe a

kérdószó lexikai minósítésének, a fókusz nem ilyen szorosan vett lexikális jegy, hiszen egyetlen szóalak sem írja elö, hogy ót csak fókuszként lehet hasz¡rálni (kivéve az olyan kifejezéseket mint a csak, kizdrólag). Viszont hasonlóképpen a személy- és szám-jegyekhez, melyek szintén nem szoros órtelemben vett lexikai

Lipták Anikó (e0) FP-.. F

F\

... AsroP

tl

"ìero'

_-/-\

Agro tr VP tr. C'

C

...

Acrt

hosv

_./"\

Asrs'

Agrs

.-VP-Anna

A magyar fokuszemelések egy minimalista elemzése 109

É. Kiss (1987) és}r/rarárc2(19S9) is bebizonyította, a fókuszemelés be kell, hogy tartsa a szomszédosság elvét, mely megköveteli, hogy a mozgatâs egynél több határoló

kategó-riát

nem léphet át. Ennek a megfigyelésnek

a

minimalista program keretein

belül

is kifejezésre

kell jutnia,

és ezt továbbra

is

úgy a

legegyszerítbb

kifejezni, hogy

azt mondjuk,

a

mozgatott összetevónek (akár argumentum, akár nem)

be

kell

lépnie

a

Spec,CP pozícióba

_-

tèhát a (91) ábrán a kérdójel helyén is valódi nyomot találunk. Nem strukturális esetú argumentumok emelése során pedig a következö lépéseket teszi megamozgaÍott elem:

(92)

lrp LONDONBA¡ mondtad I c' ti hogy mész

t]l

Az,

hogy mindenfajta fókuszemelés

a

Spec,CP pozíción át történik, lényeges pont a fókuszemelés elemzésében. Mivel a Spec,CP pozlció az expletívumok szârmazâsi helye is, grammatikus deriváció során

expletíwm

a fomondatban nem lehet

jelen. Ha

a fo-kuszemelésnek ezt

a

tulajdonságát

iW

magyarázzuk, akkor nem

kell

sem

a

korábbi komplex NP-k elméletére, sem az expletlvumok argumentális szerepére hivatkozni, ami nyereség.

5.2.

A

fókuszemelés

fajtái

Amint

azt e

cikk

legelején megállapítottuk, a fokuszemelés két, elemzésre váró típusa

az

újraegyeztetö és

az

újraegyezteté,s

nélküli

fókuszemelés. Kötelezóen újra-egyezÍtetö fókuszemelés

a

strukturális esetú argumentumok emelése, melyet mostmár leszükíthetünk rnáskáppen is: újraegyeaetó fókuszemelés történik DP/NIP-k emelése-kor.

A

mondat összes többi lehetséges összetevójét, a nem strukturális esetú argumen-tumokat, névszói predikátumokat

és

adverbiumokat felfoghatjuk

DPA{P-któl

eltéró elemekként, ami nyilvánvaló adverbiumok és predikátumok esetében, de kézenfekvö a (határozói) ragokkal ellátott

DPNP-k

esetében is, mert ezen elemek más tulajdonsá-gokkal rendelkeznek, mint a strukturális esetú DPAIP-k. Ezen a ponton nem kívánunk

A _{rnagyar fókuszemelések egy minimalista elemzése}

lil

5.3.1.

Az

újraegyeztetó fól<uszemelés

Ha a fokuszmozgatásban résztvevö elem +D/N jegyú,

_akkor

_{ezen jegy helyileg} tudja ellenörizni abeágyzotr rnondat

c

fején levó +D,4rr jegyet.6

_A

_{gazdasá,gossági erv} szerint ez az ellenörzés _{rnindig kedvezményezetf. Ha}

_cp

_{fején levó}

kategor.iális +D/N jegy hetyileg kerül ellenórzésre, akkor ezután eltúnik, megakadál yozva

acp

bármilyen késóbbi ernelkedését bármilyen

további

ellenörzö-egyeztetö pozícióba.

_Emiatt

_nem lehetséges, hogy a beâgyazottrnondat eset- és phi-jegyeket _{hord,ozzon,mert ezeket nem} tudná sehogyan sem ellenörizni. Így a fönrondati AgrP pozícióban (ami automatikusan projektálódik, ha a foige

cP-t

szelektál) csak

a

fokuszba

_-orguroù

_{összetevó tud}

je-gyeket _{ellenörizni, mert lévén hogy expletívum nem}

lehet

jelen a

_{derivációban, és a} beágyazott _{mondat be van ,,fagyasztva", nincs más elern, ami}

mozog'i

képes. Ezért szükséges, hogy

a

mozgó összetevó kétszeres esetjegyekkel renderkezzen,

meft

csak ílymódon képes kielégíteni

a

fómondati

AgrP

igényeit. Accustivusi esetellenór-zéskor tet'urészetesen _{ettól elválaszthatatlanul a határozottsági jegy}

elienörzése is megtörténik, arni azt jelenti, hogy azilletö mozgatott argumentum _{határozottsági} jegye _kerül ellenór-zésre, ezért kapunk különbözó ragozâst hatât'ozott é,s hat(rozattlan

Dp/Np-k

ernelése-kor.

Belátható, hogy a _{helyileg ellenórizhetó +D/N jegy feltételezése a mondat} C fe_

jén

nregoldja

az

újraegyezterés kötelezó _{érvé'yének a} problérnáját.

_{Mivel a}

_helyben törtérró ellenórzés

rni'dig

gazdaságosabb, rnint _{az., arnimozgatás útján történik meg, így} bármely _{esetbe., ahol}

+D¡îr

jeggyel rendelkezó _{összetevó halad}

_{át a}

_{Spec,cp_n,}

az

úrjraegyeztetéssel.járó deriváció _{lesz az egyedrili} járható út.

Figyeljük meg, hogy a +D/N jegy helyi ellenórzése még egy problénát rnegold szárnunkla:

mivel

lexikai jegyek ellenórzése történik a Spec,cp-be n, ezért ez

a

pozíció

6A

C fe.¡en levó +D/N _{kategoriális iegy eltúrrése mással is magyarinltato.Tudatában}

vagyunk, hogy

a +D'4! kategoriális jegy ellenörzés eredményének nyilvánított eltünése nenl tirl szerencsés, rÌiert az ellenór-zés általában egy 'vonzó' (attractor) és egy 'vonzott' (attractee) jegy _{között történik meg. Mivel jele' esetben} niindkét -iegy 'vonzott' _.iegy, valószínúleg az történik, hogy ezek taszítiák egynrást, akárcsak a r'ágnes azonos pólusai, és ezért czek _{specifikáló-Fej viszonyba soha nem léphetnek ,gymarror}

Azaz a kÕvetl<ezö

kontìguráció sosenr jöhet létre:

(i)

*cP

npÃc,

-z':-+D/N C

'IP

+D/N

Errnélf'ogva ha a Spec,CP pozícióba +DAJ jegyü elem kertil, az

(i)

szerir.tt csak akkor t.olyhat tovább a

deriváció, ha vagy a rnozgó elenr. vagy a C lèj nem rendelkezik +D/N jeggyel Való.jában választásra azon_ ban soha nerl keriil sor, mivel a ntozgatotf elemen lévó +D,4\.iegy értelnleiùetö _{(szemantikai .legy),} ntíg a c

fejen _{levó -jegy} nenl az. A cjeriváciÓ tehát csak úgy f'olyhat tovább. ha a C fe.jen _{nincs +D/N.jegy ,} azaz ilyetr esetben a numerációban jegynélkt¡li _{C fej szerepel.}

Hogy a cikkben rnégis a +D/N jegy _másik +D/N jegy általi _{ellenôrzéséról beszétünk, ennek oka} fó-lcg az, hogy ellenörzésre hivatkozva rnegoldódik a Iáncképzés problematikájának kérdése, mert a Spec,Cp pozíció így A-pozíciónak szárnít.

110

Lipták Anikó

5.3. A jegyek _{szerepe a fórtuszemerésben, a fókuszemerés elemzése}

Ahhoz, hogy a fokuszemelés _{jelenségét nagyarâzni tudjuk, fel kell tételezni.ink,} hogy a hídigés vonzatként szerepló _{beâgyazotfmondat C feje rendelkezhet eset-, illetve} phi-

jegyekkel.

_{Azt, hogy}

minden beâgyzott argumentális mondat rendelkezik lexikai jegyekkel, azt mâr

korábba'

megjegyeãük az expletívumok tárgyalása kapcsán: ezen .iegyeket az explerívumok

öröklik a

rnellékmondat

_fejétól

_{spec-ne; konfigurációban,} majd pedig ,,felszállítják"

a

fómondari egyeztetó poziciókbà.s

_a

trioiges vonzatként megjelenó _{rrrellékmondatok abban különböznek}

_a

_nem

_{hídigésektcíl,}

_hogy

azok az expletívutn-stratégia mellett azl azutaf is _{választhatják, hogy megtartjak}

_fejükö'

_a lexi-kai jegyeket. _Ezen jegyek _{rnegléte a rnondat}

_c

_{fején azt is felréteie}

_zi,

hogy a mondarbe_ vezetö

c.e'delkezik

egy +D/N jeggyel _{is, rnely a mondatot a nomináris projekciókhoz} haso'ítja (eset-, phi-, és _{határozottságjegyek hordozására teszi alkarmassá). Ez}

a +D/N jegy kategoriális jegy, melyet

az

Agrp frázisok ellenóriznek, saját

+D^r

jegyük eilené-ben.

A cP

fején található kategoriális jegy ellenórzés során eltúnik, szemben Dpn\p_k ilyen

jegyeivel,

rnelyek röbbször eilenórizhetók.

_A

_{beágyazoft mondatok}

_fején

_lévó kategoriális, _{eser- és} phi-jegyek kétféreképpen kerürhetnek elrenörzésre: helyileg, és a

fórrrondati AgroP-be való enlelkedéssel,

_A

helyileg történö ellenórzés

rnindig

gazdasâ-gosabb, _{rnint a} rnozgás útján elért ellenorzés, ezért amikor csak alkalom

nyílik

rá, a

deliváció ez|" az utat vá'lasztja.

A

kétféle ellenórzési lehetóség a kétféle

fókuszemelés-berr nyilvánul ureg.

'cikkiirrkben csak véges alakú _{igéket tartahnazó beágyazott mondatokkal foglalkozunk csak.}

Iröi-lncrtll azonban a kérdés, hogy tnellnyiben té¡nek el ezektól a ncrn véges alakú igét tartalnrazó (infìnitívLrszos)

nlondatok A leglényegcsebb eltérés, hogy ezek soha ¡rem párosulnak expletívumokkal a fönlondatba.:

(i)

*Azt _igyekszeni

lcpirp a könyvet olvasni _]

(ii)

*Azt _{akaronr [çp¡p a könyvet olvasni}

]

Ebból arra kÖvetkeztett¡nk, hogy az infinitívuszos _{mondatoknak nincs esetiik, azaz a c}

vagy I fejiikön nin-csen +D/Njegy, anri ellenórzésre kell, hogy kertiliön. A _{helyzet ennél azonban bonyolultabb, ha a}

tárgyegyc-zetést is figyelembe vessztik. Alapvetóen két osztályát különíthetjtik el az infinitívuszos beágyazásnak. Az egyil< esetbcn (i) a mátrix ige tárgyatlan, azaz nincsen AgroPle, A másik esetben (ii) a r¡átrix ige pro.iektál AgroP-t' anrit abból láthatunk, hogy ha van a beágyazott rnonclatban tárgy, akkor az a mátrix igével kötele-zöcn egyezik határozati anságban :

(iii)

Nem akarq¡3/*akarok _[clrrl a könyvet olvasni _]

Ilbböl az kÖvetkezik, hogy a _{nrátrix AgroP.ielen van akkor is, ha nincsen târgy a}

beâgyazott rrionclatban, (ltiszen a fórnonclati ige ttenr Iát bele a nrellékmonclatba, hogy eldöntse,

,iítreg.r-.

pro.iektálnia egy AgroP-t ) Ekkor azonl¡an a kötelezöert határozattlan ragozíts az infinitívuszi monclattal történó egyeztetést licll, hogy ttikrözze:

(iv)

Nem _{ak¿irok lcp¡rp} Londonba nrenni _I

A betigyazott infinitívuszi nronclat fè.ién tehát határozattlan jegy van jelen, amit l.elf'oghatunk egy _-DlN

-jcgynek, vagy specifìl<álatlanság esetén _{f'cllépö alapesetnek is} (default _{agreenrent). Mindenesetre az világos,}

hogy a véges alakú igél<et _{tartallnazó rnondatoktól eltéróen az infinitívus-zi nìondatok neni}

112

Lipták Anikó Figyeljük

'""*,.Tîl^:.

+D/r.{

jegy

h.,rli]fyrTse

még egy problémár _megotd szátnunkra: _{mivel lexikai jegyek}

ellen<irz¿se

_iirt¿¡it

_{a Spec,cp-be}

n, ezért ez

a

pozicio A-pozíciónak _számít

_iþen

esetben

;;;;;"L

e-pozicio

utân

a

_mozgaro'erem már leszállhat _{a fómondari}

_{spec,Agrp-be,;;;*"}

A--pozíció,nirr*'äi,

_*

_{rexikaijegyek} ellenórzése _{rörrénik, a lánckép!és}

ttåüii^t"Åïmegsérrése

nélkür.

A

deriváció _{lépéseit a köverkezó}

ä'uÅururp.

(93)

S*ukturtÍlis

_{esetíí elemek emelése}

-FP--ANNÁT,

F.'

_'./

-

\-t'

... Asrop

mondradr

_,l

-ìe.o,

¡c6"

₎

tk VP E

I

i

¡ I I l i j 1 I

V

_ö

_CP tk tr

--C:t

C

... AgrsP

hogy

_t,-

-As..,

./"\

Agrs

_{_Vp_}

t¡

_V

jön

5.3.2. Az ú j r a egy eztetés n élkü

li

_{fókuszem elés}

A

_{beágvazott mo1oa13t fején}

révó

j.gy:k

_{rehetóvé reszik,}

hogy

_a

_beágyazott mondat' _{minr egész emerkedhesser}

u

otr"'"i",t

_{egyeztetöo;;;ub}

sajár jegyeinek ellenórzése végen. Ez történik

_utto.,

_{rru u n,oidar}

fején révó _{jegyek heryi erenórzésére} nincs leheróség, _azazha

_a

_spec,cp

_{p-i"tin^atnuil;dó}

fóku;;;ir',ä

_n.,n

_kerür

sem_

milyen

_{ellenörzö viszonyba}

_,

_{rn""d",ì..¡n"î,,'rnr*}

nem _{visel +DAl jegyet. Ilyenkor}

a

mondar maga _{e'enörzijegveit r-p-.n,}

r"iv

rinoig

_{rìatározo;'r^;;r:^i:^rés}

egyes szám harmadik

_szemétli

_ragokúan

nvilu¿nJ

_rig.

Tehát, _{ha a fóku}

:î,ih

ján;ffi

;'.j""äöi:ï,.3#j;:ff

å..äîil::î,ï:,,;¡r;ä:lî;

CP LF-en _{rörrénó emelkedéssel}

"Ur"ør¡r."tíijezt

mutatja be.

A

magy ar _{fókuszemelések egy}

minimalista _elemzése

u3

(94)

Nem strukturális _{esetíí elemek emelése}

LONDONBI

FP-.. F

\

mondtadr

AgroP_

Agro tk

Agro\

vP-..

tr--\

:

_trtC'

-cP-./-\

c

_"'

VP-..

+D/lrl

-V,.

+Acc v-

-pp

+HAT

_lnész

_ti

Az

a

_{korâbban megfigyert}

¡eJ3nsés, hogy

nem

s*ukturáris eserú összerevö _emerése esetén _{a fömondat igéjén}

mindig

_n^tair]r:n

_ugorart,

3sg egyeztetést rarárunk, _ezenner

ii::Ëi;:i'*"f

_{iili',';,1*'ff}

_{;ff*-'tt.t,Ãi.,ã""rffi}

nem-Apozícióba

Így _{rehár, a foku}

kcivetkeiå:

'

-- --"-szemerések áltarunk javasort elemzése, tömören összefoglarva, _a

A

fükuszemeléseke

az ad lehetösése

*iîiï,:åî.".i,î*,"¿il;'*;ffi

il:;ffi

ïliî;:::#J'iiî:io!t*yi,^'^!,zi',

1i1,"5,""1'.*;;.,:ff

]î';",äi:":-#Íi"ïï*,*1i';ï"_,?',#åI*ä.å

jegyeker _âltarában,

nem

fokuszem.,rr.r-"rä.,.u"n

u

u.¿gyuää;;",

spec,cp

pozí_ ciójában _{taráiható exprerívumok}

"'r;il,;;"ndat

fejévãr uuru orrr.,n¿exerés _révén. Fókuszemerés _{során å}

spec,cl por,.iãuu tä,t".r"ro"nu,

"n'.ü

orlräevó

kerür (szom_ szédosság), _{ezért az expretívumåk}

;

;;;h*

_,o¡u

_{n"r-r.r,ï,ri.t}

jeren. Ekkor kér

ffi:-i,iii:"i;

a mozsatott elem _{DP/lrIP (srurkturáris}

eserü argumenrum), _akkor

a

.1ì.iä.,*ïïilï¿,ï.:",:i".,1,iïiäï"ii,ïi,Tï.,-.::ï::;"T.,;?*

_j*H

elemen _{ralálhatók (rexikáris}

t".io""rìri'rä'u

^orruron

erem

érinrerenür

hagyja a

c

fej kategoriáÌis jegyét, _{akkor a}

_{a"asw^;n'ät",}

maga emerkedik LF_en a fcímondarba

'"'r-,äiÏff1:"#:ä:-î:ïu

_'""""

_'-tuiåi"n*

az

újraegvezretó

_és

_{újraesyeztetés}

Az

itt

bemutatott.er.e.mzés _biztosída

a

kív-ánteredményt, _úgy,

_hogy

közben a

minimalisra elméler maximátis ttiu"t¿r¿.e _iJrJUo,O.

I

1t4

Lipták Anikó

6. összefoglalás

cikkünkben a magyar nyelv egy érdekes jelenségét, _{a fókuszemelést vizsgáltuk.}

Az

1996-bankészített fermérésünk arapjan megáilapltható, hogy strukturális esetú fo_

kuszemelt argumentumok esetén egyedül az esetváltáss _ar jâró, _{ulruegy"n"ttideriváció a} helyes. Ennek magyarâzatíra, _{felhasználva a minimarirtu p.og.uo,-.ret-,}

s még tágab_ ban, jegyelméletét, javaslatot tettünk _egy

_új

_elemzésre,

mely u niaige, vonzatként sze_

lektált mellékmondatok fején hordozható +Dn\i jegy megléién, _{és h"elyben ellenörizhe_} tóségén alapul. További _{kutatás targyáûképezi,hogyan iileszkedik}

"gi

ity.n jegy

meg_

léte a _{magyar nyelv renrrszerébe, s hogy megjósolhatók-e}

a

mawar _{n"yelv mas mondat_} tani jelenségei egy ilyen jegy _{feltételezése alapján.}

HIVATKOZÁSOK

Bennis, Hans _{1986: Gaps and Dummies, ph.D. dissetation, KU} Brabant.

Branigan, Peter 1992: subjects and comprementizers,

_{MIT lvorking}

papers _in Linguis-tics, Cambridge,

MIT

press.

Brody,

Mihaly

1995: Focus and checkingtheory, _{in István Kenesei szerk.: Approaches} to Hungarian 5, Szeged, JATE.

cardinaletti,

Anna

_{1990: Impersonal constructions and sentential arguments}

in

Ger-man, Padova, Unipress.

chomsþ, Noam

1977:

on

wh-movement,

_in

p.

_w.

_culicover-T.

wasow-A.

Ak-majian szerk.: Formal syntax, New

york,

Academic press. Chomsþ, Noam 1986: Barriers,Cambridge,

_MIT

press.

chomsþ, Noam

1993:

A

minimalist program

_for

_{linguistic theory,}

_in

_K.Hale-s.J.

Keyser szerk.: The _{viewfrom Building}

_20,

_Cambridge,

_MIT

_press.

Chomsþ, Noam 1995: The Minimalist progrøm, _Cambridge,

_MIT

press.

Heycock,

caroline

199r: Layers of predicøtio¿ ph.D. dissertation, _university

_of

penn_ sylvania.

Hoekstra,

_Teun

_1983:

_The

_distribution

_of

_sentential

complements,

_in

_H.

_{Bennis_} Kloeke szerk.: Linguistics in the Netherlands.

Kenesei, lstván rgg2:

on

Hungarian complementizers,

in

István Kenesei_csaba pléh szerk.: Approaches to Hungarian4, _{Szeged, JATE.}

Kenesei, István _{1994: Subordinate clauses, Syntax and}

semantics 27. É. Kiss,

Katalin

l9B7: Configurationality _{in Hungarian,Dordrecht, Reidel.}

É.

Kiss,

Katalin

1992:

Move

alpha and scrambling,

_in

_István

_{Kenesei-csaba}

pléh szerk.: Approaches to Hungørian4, Szeged, JATE.

Marâcz,

Lászlô

l9B9

Asymmetries

_in

Hungarian,

ph.D.

_{dissertation,}

_university

_of

Groningen.

A _{magyar fókuszemelések egy rninimalista elemzése}

l15

Mulder, René-Marcer den _{Dikken lgg2: Toughparasitic Gaps, NELS} 22. Muysken, Peter

l9g9:

predication _{chains: case and}

agreement status

_in

_{eechua and} Turkish, Linguistic

_Inquiry

_20.

Rizzi,

Luigi l99r:

Argument/adjunct (a)symmetries, _{paper delivered}

_{at NELS}

22, Delaware.

Rothstein Susan

D.

1995: preonastics _and

_the

_{interpretation}

of

pronouns, _Linguistic

Inquiry

26.

Stowell,

Tim

lggl:

origins

of phrase structure, ph.D. _{dissertation, cambridge,} Massa-chussetts Institute of Technology.

Szabolcsi, Anna 1992: Articles and complementizers,

_in

_{István Kenesei_csaba pléh} szerk.: _{Approaches to Hungariøn4,}

Szeged, JATE.